Szeretnék mindenért köszönetet mondani nektek!
Ott kezdeném, hogy ti már decemberben/januárban, mikor a blogot keztdem, már ott sok kommentet küldtetek, és bátorítottatok! Rengeteg olyan kommentet kaptam itt a blogon, vagy akár Facebook-on, amitől elérzékenyültem, és megkönnyeztem... Köszönöm!
Köszönöm, hogy annyira türelmesek voltatok, mindegy, mennyit késtem, ti vártátok a következő részt, és nem hagytátok itt a blogot, és ugyan úgy komiztatok!...Köszönöm!
Köszönöm a díjakat, amiket kaptam :)
Köszönöm az unokatestvéremnek, aki mindig támogatott, amikor már nem volt kedvem írni ezt a blogot (mert sajnos volt olyan), és be akartam fejezni, akkor ő nem hagyta, és kérte, hogy folytassam, és bátorított, hogy írjam végig...Köszönöm!
Köszönet a húgomnak, aki hasonlóan bíztatott, hogy írjak tovább, és bár nem olvasta el az összes részt, de amit igen, azt dícsérte, és bítatott/bíztat, hogy kezdjek egy új blogba, és ne hagyjam abba az írást....Köszönöm!
Hálás vagyok az olyan komikért, amelyek megsirattak, mert ezek adtak erőt, hogy tovább folytassam! Köszönöm a bátorító kommenteket, ebből tudtam, hogy jó az, amit csinálok, és nem kell abba hagynom!...Köszönöm!
Szóval rettenetesen hálás vagyok, amiért ez alatt a több, mint fél év alatt mindig mellettem álltatok, és szerettétek a történetet! Ti vagytok a világon a legjobb olvasók, nélkületek nem lennék sehol! KÖSZÖNÖM!
Mellékesen szeretném elmondani, hogy jelenleg nem kezdek új blogba, mert kevés időm van, és nem lenne értelme... :( Remélem megértitek! Azonban majd egyszer ha csinálok, akkor ide is mindenképp kiteszem, és szólok, akinek csak tudok! ;)
Akkor ennyit tőlem! Sziasztok! :* :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése