20. Rész~ Mi lesz most?

Sziasztok! Sokan kommenteltetek, hogy ne haljon meg senki, nem fog senki meg halni és hasonlók, de ezt sajnos nem tudom megígérni.... :/

*Kívülálló szemszöge*

Harry és Catrin gépe lezuhant. Segítségükre a mentősök siettek, de már késő volt. Nem élte túl mindenki. Két ember nagyon súlyosan megsérül, őket azonnal kórházba szállították, és egy már ott a helyszínen meghalt. Ez az egy a pilóta volt. Szegény, kegyetlen halált halt, nyugodjon békében. Azonban a szerelmespár még jelenleg él, bár sérüléseik komolyak, jelenleg nincsenek életveszélyben. Ez hihetetlen… Catrin angyalai meghallgatták az imát, vagy ez még csak a kezdet és a java ez után jön?

*Chloe szemszöge*

Mikor kinyitottam a szemem, már nem Niall ölében feküdtem. Egyedül voltam a kanapén, nem tudtam, hogy hány óra lehetett, de nem volt olyan világos, mint mikor lefeküdtem. Elő halásztam a mobilom. 19:00. Eszembe jutott, ami a délután történt. Elszomorodtam, de már nem akartam sírni. Kikóvályogtam a konyhába, de nem mentem be, mert hallottam, hogy Zayn és Niall rólam beszélgetnek:

- Én csak azt kérem, hogy vigyázz veled! –hallottam Zayn figyelmeztető hangját.

- De Chloe más! Ő nem fog kihasználni!

- Ezt mintha már hallottam volna….

- Hope? Oké, de ő más volt!

- Ez is lehetne olyan más! Figyel, tény, hogy Chloe aranyos lány. És lehet, hogy ő tényleg nem olyan, mint a többiek, csak nem szeretném, ha összetörnél.

- Nem fogok. Megyek, megnézem őt. –azzal felpattant és az ajtó felé lépett. Összerezzentem, nem akartam, hogy rájöjjön, hogy mindent hallottam, ezért hátráltam pár lépést, összeborzoltam a hajam és igyekeztem nagyon kómás fejet vágni, hogy azt higgye, most ébredtem. Ez sikerült….

- Szia! Hát, te? Épp hozzád indultam!

- Igen? Nos, itt vagyok. A rendőrök telefonáltak már?

- Igen. A szüleid nem voltak ott a házban, amikor kirabolták. A rablás tegnap délután történt. A szüleidet még keresik, de nem voltak ott.

- Tessék? Akkor hol vannak?

- Nem tudom. Gyere. –kitárta a karját, hogy bújjak oda. Egy percig hezitáltam, Zayn szavai jártak a fejemben, de aztán nem bírtam és oda bújtam. Én soha nem fogom kihasználni Niallt. Soha-soha. Szeretem őt. Ha ez még nem is szerelem, de barátilag tuti.

- Niall, Chloe, Zayn! Gyertek gyorsan!! –kiáltott Liam a nappaliból. Bevonultunk, ahol szólt a TV. Épp a híradó ment. –Nézzétek. –mindenki engedelmeskedett. A TV-ben egy riporter volt épp valamilyen balesetről beszélt, a háttérben egy termőföld, rajta egy teljesen összeroncsolódott repülőgép. A riporter a következőket mondta:

- A Párizsból Londonba tartó magángép a Londontól nem messze elterülő termőföldön lezuhant. A járműn 3 ember utazott, közülük már egy, a pilóta ott életét vesztette. A másik két ember nagyon súlyosan megsérült, de jelenleg nincsenek életveszélyes állapotban. A mentők már úton vannak velük a londoni kórház felé. A túlélők közül az egyik a közismert és világhírű, Harry Styes, a másik pedig barátnője, Catrin Swam. Jelenleg ennyit tudunk róluk, de amint több információkhoz jutunk, értesítjük önöket. Továbbá az időjárásról…. –ekkor Liam kikapcsolta a TV-t. Mindenki kétségbeesett arccal bámult maga elé. Sírni kezdtem. Niall magához húzott, próbált erőt önteni belém, de nem járt túl sok sikerrel.

- Sss. Ne izgasd fel magad! –szólt.

- Mégis hogy ne izgassam fel, mikor két barátom lezuhant a repülővel és most kitudja, hogy élnek-e még.

- Jó, tudom. Én is ideges vagyok. Menjünk be a kórházba!

- Igen! –kiáltottuk egyszerre és a másik pillanatban már az autóban ültünk és elindultunk.  Villámsebességgel ott teremtünk és lerohantuk a recepcióst.

- Hoztak be 2 embert, akik súlyosan megsebesültek? Repülővel lezuhantak. Harry Styles és Catrin Swam. –kérdezte Liam.

- Igen. Éppen most műtik Harryt. Sok vért vesztettek mind a ketten. Catrin az egyik kórteremben van. Az ő állapotáról nem tudok semmit. Sajnálom. Most vizsgálja meg egy orvos, 56-os terem. –mondta, de nem hagytuk, hogy befejezte, elindultunk felkutatni a termet. Végül egy orvos segítségével oda találtunk. Az ablakon nem láttunk be, mert a függöny oda volt húzva.

- Mi lehet ott bent? –kérdeztem aggódva.

- Nem tudom. –felelt Niall. –Remélem hamarosan megtudjuk. Hé, mi itt maradunk, ti pedig tudjátok meg, hol van Harry! –fordult a srácok felé. Bólintottak, majd egy nővérrel elindultak megkeresni. Leültem az egyik padra, ami a kórteremmel szemben volt. Akaratlanul is kitört belőlem a sírás. –Chloe! Nyugodj meg. Mind a ketten erősek, túl fogják élni, hidd el!

- De mi van, ha nem? Harry műtétje rosszul is sikerülhet. És azt sem tudjuk, hogy most mi van Catrinnal, hisz a recepciós nem mondta! Niall, nem akarom őket elveszteni!! –sírtam és neki dőltem. Fejem a vállába fúrtam és tovább sírtam. Simogatni kezdte a fejem, majd puszit nyomott rá.

- Ssh. Reméljük a legjobbat!

Sírtam. Nem tudom, mennyi idő telhetett el, hogy ide jöttünk, de én nem bírtam abba hagyni. Zokogtam, majd csak pityeregtem, aztán újra zokogtam. Aggódtam Harryért, Catrinért, szüleimért. Már attól féltem, hogy összeesem. Hisz, elméletileg pihennem kellene, mert agyrázkódást szenvedtem, de most eszem ágában sem volt erre gondolni. A legfontosabb a szüleim biztonsága és a barátaim egészsége volt. Még mindig Niall vállának voltam dőlve. Éreztem, hogy ő is bizonytalan és szomorú. Benne is benne volt a félelem és az aggódás. Azt hiszem elaludtam, mert mikor kinyitottam a szemem Zayn volt előttem. Ijedten felkaptam a fejem.

- Hol vagyok? Mi történt? Mi van Harryvel és Catrinnal? –kérdeztem bambán.

- Nyugodj meg! Harry műtétje sikeres volt! Túl van az életveszélyen. –mondta selymes hangján Niall.

- Ami Catrint illeti…. –kezdte Louis. Te jó ég! Mi történhetett? –Az ő állapota súlyosbodott. Kómába esett. –mondta halkan. Kicsit a megnyugvás kerített hatalmába. Fogalmam sincs miért. Talán, mert rosszabbra számítottam. Ekkor azonban jött a fekete leves. –De ez egyáltalán nem jó. Már azért sem, mert ha valaki kómába esik, nagy rá az esély, hogy nem kel fel. De nála rosszabb a helyzet. Műteni kell. De mivel kómában van, ez sajnos lehetetlen. –hajtotta le a fejét és letörölt egy könnycseppet. –Életben van, de nagy rá az esély, hogy nem éli túl! –mondta. Ekkor már szemmel láthatóan sírt. Azt hiszem, sokkot kaptam a hallottak miatt. Mi? Meg is halhat? Az nem lehet! Nem nem nem!!!

- Chloe! Chloe, jól vagy? Kérsz egy pohár vizet? –rángatott ijedten Niall. Nem feleltem, csak sírni kezdtem, megint. Hirtelen szédülés kapott el. Szerencse, hogy ültem, különben tuti, hogy összeesek.

- K-kérhetek vizet? Nem vagyok jól…. –szóltam rekedt hangon.

- Máris! –pattant fel Liam és elrohant. Louis leült mellém és magához húzott.

- Ez még nem biztos! Valamilyen csoda folytán felébredhet!

- E-Eleanor tudja? –szipogtam.

- Igen. Már úton van a kórházba. –bólintottam, közben Liam megérkezett a vízzel, amit egyből le is húztam. Láttam a fiúkon, hogy ők is nagyon el vannak kenődve. A folyosón uralkodó néma csendet egy kedves női hang törte meg.

- Ha gondolják, Harry Styles felébredt. Már látogatható. –mondta. Szinte egyszerre pattantunk fel és csörtettünk be a kórterembe. Az ágyon feküdt, nagyon gyengének tűnt.

- Hol van Catrin? –címezte nekünk a kérdést rekedt hangon. Összenéztünk a fiúkkal. Nem mertük elmondani, hogy az állapota súlyos. Azzal az ő felépülését hátráltatjuk. –Hol van? –kérdezte újra. Erre elsírtam magam, mire Niallal kijöttünk.

*Harry szemszöge*

Mikor Chloe elsírta magát tudtam, hogy nincs minden rendben. Az nem lehet. Nem halhatott meg! Nem, neki élnie kell! Akkor inkább én! Az életemnek úgysincs értelme nélküle. Akkor én is meghalok! Catrin…!

- Az állapota súlyos. –nyögte ki végül Liam.

- Ez mit jelent? Ezek szerint él? –sürgettem őket.

- Igen. De kómában van, ami nem jó, mivel műteni kell, de amíg kómában van nem lehet.

- Az lehetetlen! Nem, Catrin!!!!!! –kiabáltam, mire bejött egy nővér, kiküldte a fiúkat, nekem pedig nyugtatót adott. –Nem! Látnom kell! Catrin! Miért nem én vagyok abban a helyzetben, amiben ő van?! Catrin…! –ekkor elnehezedtek szempilláim és mély álomba merültem a nyugatótól.

*Chloe szemszöge*

 - S-sajnálom! Nem bírtam…- nyöszörögtem.

- Semmi baj. –nyugtatott Niall. –Mi van Harryvel? –fordult a többiekhez, akik idő közben kijöttek.

- Elaltatták, mert elkezdte kiabálni Catrin nevét. –szólt Zayn. Bólintottunk, majd benéztünk Catrin kórtermének ablakán, ami Harryé mellett volt. Az ágyon feküdt mozdulatlanul, teste tele volt sérüléssel. Hirtelen a monitor sípolni kezdett. Egy orvos azonnal ott termett a semmiből néhány nővérrel és berontottak hozzá. Lefagyva néztük a történteket. Nem volt erőnk ahhoz sem, hogy sírjunk. A gép egyre jobban sípolt. Ez a sípszó azt jelentette, hogy a szíve leállt. Nem, Catrin nem! Nem hagyhatsz el minket! Gondoltam magamban. Az orvosok megkezdték az újraélesztést, mi pedig aggódva, ijedten néztünk be az ablakon.